Mekkora lábon élünk?

Ökológiai lábnyomunk mértékegysége a gha, azaz globális hektár. Egy gha egy hektárnak felel meg világszinten átlagos biológiai produktivitással. Ebből a mértékegységből tudjuk kiszámítani azt is, hogy ha a Föld minden lakosa olyan életformát folytatna, mint az adott személy, hány bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy ez az életmód fenntartható legyen. Ez a szám jelenleg a Kontinensek közül Észak-Amerikában a legmagasabb: 8,61 gha. Azaz, ha mindenki úgy élne, mint egy amerikai még kb. 7 db Föld méretű bolygóra lenne szükség.

Ijesztően magas? Tényleg. Nézzük, mi mennyivel vagyunk jobbak. Az európai átlag valamivel jobb, 4,87 gha. Ami még szintén elképesztően magas. Még ijesztőbb tendencia, hogy már Afrika is meghaladta az 1,0 gha-t; jelenleg 1,4 gha-n áll. 1,0 gha alatti országot tipikusan csak a fejlődő világban találunk. Ilyen például Kongó vagy Haiti, de az iparosodott országok közül pl. India már éppen át is lépte az 1,0-s küszöböt. Kína, ahol egyre inkább „veszternizálódik” az életmód, pedig már 3,59 gha-nál jár, így „zárkózik fel“ hozzánk.

Jól látható tehát, hogy a Föld túlhasználatáért igenis mi, illetve azok a felelősek, akik a mi életformánkat követik. De milyen ez a mi életformánk, ami miatt még 4-8 további bolygóra lenne szükségünk? Miből tevődik össze mindez?

Az ökológiai lábnyomot alapvetően az alábbi faktorok mérésével tudjuk meghatározni:

• Étkezés
• Lakhatás
• Mobilitás és
• Fogyasztás

Mi európaiak már pusztán az étkezésünkkel kétszer annyit használunk a közösből, mint például egy afrikai. Azaz ha mindenki csak európai stílusban étkezne, már az túlterhelné a bolygót anélkül, hogy laknánk, közlekednénk vagy fogyasztanánk bármit. De máshol sem vagyunk jobbak. Anélkül, hogy ettünk vagy laktunk volna, már csak a mobilitással is többet fogyasztunk, mint egy indiai mindennel együtt, ami már önmagában meghaladja az 1 gha-t.

Akkor most mit tegyünk? Az őserdőbe mi biztosan nem akarunk visszamenni és a többi kontinens lakóját sem akarjuk (reméljük) alacsonyabb rendűnek tekinteni és arra kérni, hogy ők „vegyenek vissza” 0-ra, hogy mi élvezhessük a bolygó minden javát egyedül.

A megoldás két irányú:

• Nekünk szükséges „visszavenni” magunkból, illetve adott esetben
• Kihatni arra, hogy ne legyen követendő példa a jelenlegi nyugati életforma.

Miben tudunk mi változni?

• Önmagában az étkezésünk átállításával több mint fél bolygónyi gha-t spórolhatunk. Ehhez kerüljük az állati eredetű termékek napi fogyasztását.
• Szigetelt és nem túlméretezett lakással jelentősen visszafoghatjuk a lábnyomunkat.
• Tömegközlekedés preferálásával és főleg a rövidtávú repülőutak mellőzésével minimalizálhatjuk a mobilitási lábnyomunkat.
• Ne vegyünk felesleges kacatokat. Ez nem csak a pénztárcánkat kíméli, de akár 0,7 gha-t is felszabadíthat.

Egyedül viszont ez (sem) megy, de egyéni változtatással sem.

Amellett, hogy magunkon változtatunk, igyekezzünk motiválni másokat is. Bármilyen rendezvény (a helyei ruhacserétől és a globális tüntetéssorozatig), ami felhívja a figyelmet a problémára, segíthet.

Mi a magunk részéről elsősorban a fogyasztási (így a szemét) és az étkezési lábnyomod minimalizálásban segíthetünk. Vásárolj csomagolásmentesen és többségében növényi eredetű terméket. Már ezzel önmagában több mint 1 gha-t megtakaríthatsz a bolygónak a rád eső 4,87-ből. A többi rajtad múlik... :)